A macskagyökér, vagyis a Valeriana officinalis mindössze 250 különböző faja ismeretes világszerte – ebből hazánkban 4 található. Hatékonysága és széleskörű előnyi miatt kora középkori európai herbalisták mindent gyógyító növényként tartották számon. Egy nagy hátránya viszont már használata előtt nyilvánvalóvá válik: rendkívül erős, kellemetlen szaga van.
Már az ókorban is…
Régre nyúlik vissza a macskagyökér használata: az ókorban az emésztés javítására, valamint fájdalomcsillapításra ajánlották az akkori gyógyítók. A középkorban kiváltképp a skótok rajongtak érte, szerintük nem lehet gyógyító főzet az, amely nem tartalmazza ezt a növényt.
Nyugtató hatásait szintén korán felfedezték, a szakemberek gyakran ajánlották alvászavarok ellen. A XVIII. századi európai gyógynövényszakértők a macskagyökeret a hisztéria és a menstruációs tünetek kezelésére javasolták. A XIX. században pedig már az epilepszia és az enyhe görcsök, valamint a hipochondria gyógyítója lett.
Stressz ellen macskagyökér
Innen ered, hogy napjainkra az egyik leghatásosabb ellenszere lett az idegesség és a stressz okozta kellemetlenségeknek. Képes nyugtatni az idegeket, enyhítően hat a szívdobogásra, a fulladásra, így az asztmatikus rohamokat is enyhítheti. Segít a rohanó életmódból adódó feszültség és ingerlékenység mérséklésében.
Álmatlanságra, migrénes fejfájásra is ajánlott, különösen, ha ezek okai a kimerültség és a szellemi túlterheltség. Csökkenti az idegességből adódó magasabb vérnyomást, enyhíti a gyomorgörcsöt és a gyomorfájdalmakat.
Amellett, hogy nyugtatja az idegeket, segíti a koncentrációt, így egy stresszes napon sokkal produktívabbak lehetünk.
Kúraszerűen szedjük
Folytonos használata nem ajánlott, nagyobb adagot tilos bevenni, hiszen az émelygést, rossz emésztést és a látóidegek meggyengülését eredményezheti. Antidepresszánsokkal, altatókkal, alkohollal együtt nem alkalmazható. Májbetegeknek, várandós és szoptató anyukáknak, kétévesnél kisebb gyermeknek nem ajánlott.
