Boszy "A Vadásznak" filteres tea

Almatörköly: az almalé előállítása folyamán keletkező visszamaradt, gazdag ízvilággal rendelkező sűrítmény. Könnyen és jól emészthető, friss és élénk ízt kölcsönöz.

Mate tea: a tea a Dél-Amerikában honos magyalféle, jellegzetes trópusi-szubtrópusi örökzöld növénye. A termése kissé a bors termésére hasonlít. A természetben élő indiánok házi patikájának elengedhetetlen házi patikaszere. Tapasztalat szerint ez a zöld teára emlékeztető, ám annál gazdagabb tea, hihetetlenül segíti a mélyebb alvást. Segíti a bélsérülések gyógyulását, így emésztésünk természetes orvosa. Növeli az oxigénellátottságot, így szívre gyakorolt hatása rendkívüli. Vérnyomásunk karbantartója is egyben.

Cikóriagyökér: ehető része a gyökérnyaki hajtás kezdeménye. Ez a fehér, halványsárga hajtás felé zöld levelekből álló rész kellemes ropogós, jellegzetes kesernyés ízt ad a teának. Téli időszakban fontos vitaminforrás.

Csalán: talán a legismertebb és legerősebb vértisztító növényünk. Eloldja az anyagcseréből származó salakanyagokat, vesét fokozott kiválasztásra serkenti, tisztítja a teljes emésztőrendszert, és fokozza a szervezetünk védekező erejét.

Lapacho tea: sokféle betegség kezelésére használják a perui indiánok már évszázadok óta. A Lapacho-fa kérgét használják fel. A fa óriásira megnő, akár 700 évig is él. Belül vörösesbarna kérgét szedik le, apróra reszelik, s ebből készül a tea. A fakéreg 40 éves kor után éri el a gyógyászati célra is alkalmas hatóanyag-koncentrációt. A tudósok felfigyeltek arra, hogy a perui és bolíviai inkák eredményesen alkalmazzák gyulladások, ízületi panaszok és daganatok kezelésére.

Szederlevél: gyógyhatását már az ókorban is ismerték. hasmenés ellen, gyomorerősítőként, izzasztószerként és vizelethajtásra hatásos.

Rozmaring: ismertsége már a középkori gyógynövénykönyvekből is kiderül. Kiváló étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, serkentőleg hat a központi idegrendszerre és fokozza a vérellátást. Ismeretes jó görcsoldó, baktériumölő tulajdonsága is.

Tőzegáfonya: az áfonyák nálunk ritka növények. Az áfonyáknak mintegy háromszáz faja található meg az északi sarkkörtől a trópusokig. Ezek egyik kiemelkedő faja a tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus), mely az igen nedves, savanyú talajon, tőzegmohalápon érzi jól magát. Gyümölcse igen értékes. Festékanyagai az antocianinok, amelyek a színét adják, biológiailag értékesebbek, mint amilyenek a gyümölcshús alkotói. Az antocianinok bioaktív anyagok, segítenek megőrizni az ember egészségét.