Az egészséges életmód nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészségünknek is jót tesz. Mindennapjaink több pontján hozhatunk olyan döntést, amellyel támogatjuk a szervezetünk általános jóllétét. Figyelnünk kell arra, hogy milyen ételeket eszünk, hogyan mozgunk, mennyit alszunk és mennyi stressznek vagyunk kitéve. A szervezetünk pedig azonnal jelez, ha számára nem tetsző irányba halad az életvitelünk.
Mi a százévesek titka? Mit tudunk tenni már ma a mindennapjainkban, hogy megőrizzük a vitalitásunkat öregkorunkra is – és 3 számjegyű gyertyát fújhassunk majd el mi is?
Elsőre a genetikára tippelnénk, de nincs így. Érdekes módon a gének csak 20%-ban játszanak szerepet annak meghatározásában, hogy valaki mennyi ideig fog élni. Ez azt jelenti, hogy a mindennapi tevékenységeink, szokásaink és életvitelünk határozza meg életkorunk maximumát.
A kék zónák
Az ezekhez hasonló kérdések sok kutatót foglalkoztattak. Olyannyira, hogy leszűkítettek 5 olyan helyet a világon, ahol az emberek igen magas kort élnek meg, és szűkítették a százévesek hosszú élettartamának feltételeit. Ezek lettek a kék zónák, vagyis olyan területek a világon, ahol az ott élők közül jelentősen többen érik el a 100. életévüket, mint máshol élők.
5 kék zóna létezik, amelyek az alábbiak:
- Loma Linda, CA, USA
- Nicoya, Costa Rica
- Szardínia, Olaszország
- Ikaria, Görögország
- Okinawa, Japán
Bár fontos azonosítani ezeket a közösségeket, ami még fontosabb, hogy megértsük, mit csinálnak ezek a százévesek naponta.
Testmozgás
Könnyű azt gondolni, hogy az idősebbeknek már jobban jut idejük a testmozgásra, mint azoknak, akik iskolába járnak, dolgoznak. Gondoljuk újra! Igaz, az idősebbeknek több idejük lehet magukra, de fontos az is, hogy a környezetükben legyen lehetőségük a számukra ideális testmozgás végzésére. Legyen szó akár csak arról, hogy gyalog mennek a piacra. A kék zónák pedig számos lehetőséget kínálnak erre.
Diéta
A százévesek mindenekelőtt a 80%-os szabályt követik, amikor az étrendről van szó. A legtöbb idős ember addig eszik, amíg 80%-ban jóllakik. Ez kordában tartja a súlyukat. Emellett sokféle ételt fogyasztanak, és csak minimális korlátokat szabnak maguknak. Étrendjük alapélelmiszerei a lencse és a hüvelyesek, különösen a szója. Bár esznek húst, korlátozzák a bevitelét. Sertéshúst csak átlagosan havonta 5 alkalommal fogyasztanak, az összes többi húst pedig kisebb mennyiségben
Míg a hús korlátozott, a bor nem. Valójában az 5 közösségből 4 minden nap elfogyaszt 1-2 pohár bort – barátokkal és étkezés közben.
Stressz
"A stressz csendes gyilkos", de nem a százévesek számára! Igen, ők is stresszelnek, de nekik megvan a napi rutinjuk ennek kezelésére. Technikáik közé tartozik az ima, a délutáni szieszta és az ősökre és a régi korra való emlékezés.
Környezet
A lakóhely is meghatározhatja, hogy hány szülinapunk lesz. Ha olyan közösségben élünk, ahol könnyen sétálhatunk, ahol a feldolgozott élelmiszerek helyett friss gyümölcsök és zöldségek állnak rendelkezésünkre, és ahol vegyes életkorú közösségben töltjük mindennapjainkat, az hozzájárulhat az élettartam növekedéséhez.
Cél, család és közösség
A százévesek másik közös jellemzője, hogy van céljuk. Reggel úgy ébrednek fel, hogy tudják, mi a szerepük a közösségükben, ez a céltudat pedig, kutatások szerint, akár 7 évvel is meghosszabbíthatja az életet. Nem csak fizikailag aktívak, hanem szellemileg is: felmérések szerint néhányuk idős korukban is végez a közösség számára fontos, akár önkéntes munkát, hogy megőrizzék agyi és testi frissességüket.
A százévesek a családjukat tartják a legfontosabbnak. Már fiatal felnőttként elköteleződnek partnerük mellett, oltalmazzák gyermekeiket és segítik a család időseit is. Emellett szilárd, támogató társadalmi körrel rendelkeznek.
Ha átfutjuk ezt a listát, a százéves kor elérése talán nem is olyan nehéz, mint amilyennek tűnik. Mozogjunk többet, figyeljünk oda az étrendünkre, találjunk magunknak mindennap célt és egy szerető, támogató közösséget. És máris reálisabb a szép kor megélése.
