Mi az a stressz? Csak röviden
A stressz alatt általában a rossz értelemben vett, distresszt értjük. Ilyenkor a szervezet eltúlozva reagál a szituációkra, fenyegetésként élve meg azokat. A mai világ tele van olyasféle külső hatásokkal, zajokkal, amelyek szinte kikényszerítik a szervezetből ezt a túlzott reakciót. A distressznek három szakasza van:
- a riasztó reakció: amikor a szervezet riadókészültségben van
- a rezisztencia: amikor a szervezet alkalmazkodik ehhez az állandó stresszhez, felpörög
- és a kimerülés.
Mivel ilyen esetekben a szervezet 100%-on pörög, elárasztja a testet az adrenalin, és a kortizol nevű hormon szintje is megemelkedik. Ennek hatására a szervezet energiatartalékai hamar kimerülnek, ami az immunrendszer gyengüléséhez és gyulladásokhoz vezet. Ez pedig egy egész dominó-effektust indít el, ami az arra érzékenyeknél, végigsöpör az egész szervezeten.
Hogyan jelentkezik a stressz a szervezetben?
A stressz többek között fájdalomhoz, gyulladásokhoz vezethet, ráadásul fogékonyabbak lehetünk általa a különböző betegségekre is. De nézzük is meg ezeket sorban.
#1 Izmok és az ízületek
A stressz fájdalmat, merevséget, gyulladást okozhat az izmokban és az ízületekben. Így kialakulhat többek között ízületi gyulladás, állandósult kéz-és vállfájdalom, valamint deréktáji, hátfájdalom is. Ez végülis logikus, hiszen ha stresszelünk, az izmaink megfeszülnek, az állandósult stressz pedig megmerevíti ezeket az izmokat.
#2 Bőr és haj
A stressz a bőrre és a hajra is hatással lehet. Az arcon rosacea, a test egyéb pontjaim pedig száraz, ekcémás foltok, vagy pikkelysömör jelentkezhet. A distressz ezenkívül csalánkiütést, viszketést okozhat, valamint hajhullást és túlzott izzadást eredményezhet.
#3 Bélrendszer
Ha fájt már a hasad azért, mert izgultál, akkor te is megtapasztalhattad, hogy a bélrendszer és a stressz között bizony erős összefüggés van. A stressz hatással van az emésztőrendszer egészére: enyhébb esetekben székrekedést és túlzott gázképződést okozhat. Súlyos esetekben már kialakulhat IBS (irritábilis bél szindróma) vagy GERD (savas reflux) is.
#4 Szív és tüdő
Ahogy feljebb is írtuk, a túlzott stressz megnöveli a kortizol nevű hormon szintjét, ami hatással lehet a szívre és a tüdőre is. Többek között megnövekedett pulzusszámhoz, szívritmuszavarhoz, magas vérnyomáshoz vezethet, de akár asztmát, szapora légzést, légszomjat is okozhat.
#5 Immunrendszer
A folyamatos stressz legyengíti az immunrendszert, így fogékonyabbak lehetünk a megfázásra, influenzára, valamint az egyéb, különböző betegségekre.
Mit tehetünk a stressz ellen?
A stresszt és a stresszel járó fájdalmat elsősorban életmódváltással tudjuk leküzdeni. Oda kell figyelni a lelki egészségre, egyensúlyra és amennyire tudjuk, minimalizáljuk a külső stresszfaktorokat.
#1 Sport, jóga, meditáció
A mozgás, a sport hosszú távon oldja a feszültséget, és kordában tartja a kortizol hormon termelődését is, valamint segít levezetni a felesleges adrenalint. Valahogy az egészet úgy képzeljük el, mint egy teáskannát, amit felteszünk forralni. Amikor eléri a forráspontot (tehát amikor a szervezetben túl sok a kortizol és adrenalin), le kell húzni a tűzről (vagyis neki kell állni mozogni).
Persze, ha zsigeri szinten utálunk sportolni, akkor válasszunk olyan alternatív módszereket mint a jóga vagy a meditáció. Mindkettő segít abban, hogy elmélyüljünk magunkban, és nagytakarítást végezzünk az elménkben.
#2 Sétálás, túrázás
Az ember evolúciójánál fogva természeti élőlény, viszont a városokba kényszerülve elszakad ettől a természetes közegtől. Ez pedig mindenkiben generál egyfajta alapfeszültséget. Ha visszatérünk a "gyökerekhez", vagyis a természetbe, és ezt rendszeresen tesszük, akkor relaxáltabbak, fókuszáltabbak leszünk. A mozgás, a zöld közeg, az állatok közelsége mind-mind olyan dolog, amelyek segítenek kiszakadni a lüktető, zajos impulzusok tömkelegéből.
#3 A feszültség oldása magnéziummal
A stressz igénybe veszi a szervezetet, és az energia raktárak mellett kimeríti a test ásványianyag, így a magnézium készletét is. Ez főleg izom-, ízületi és vállfájdalom formájában mutatkozik meg. Ezekben az esetekben lehet jól alkalmazni a helyi felszívódású magnéziumot. A lényege, hogy a bőrre kenve szívódik fel, és épül be a szervezetbe. Így feloldja a letapadt izmokat, csökkenti a bennük lévő feszültséget és a gyulladásokat is.
Ha a magnézium bevétele irritálja a bélrendszeredet, a helyi felszívódású magnézium krém akkor is szuper alternatívát jelent.
