Mi a kálium?
A kálium a harmadik leggyakrabban előforduló ásványi anyag a szervezetben, amely segít többek között a folyadékszabályozásban, az idegjelek továbbításában és az izom-összehúzódások szabályozásában. A szervezetben lévő kálium nagyjából 98%-a a sejtekben található. Ennek 80%-a az izomsejtekben, míg a maradék 20% a csontokban, a májban és a vörösvértestekben.
A fent említett elektromosságot a szervezet számos folyamat irányítására használja, beleértve a folyadékegyensúly, az idegi jeleket és az izom-összehúzódások irányítását. Ezért az elektrolitok alacsony vagy magas mennyisége a szervezetben számos létfontosságú funkciót befolyásolhat.
A kálium fogyasztásának előnyei
Segít a folyadékegyensúly szabályozásában
A szervezet körülbelül 60%-ban vízből áll, ennek a pedig mintegy 40%-a a sejtek belsejében található az intracelluláris folyadéknak nevezett anyagban. A maradék a sejteken kívül található, például a vérben, a gerincfolyadékban és a sejtek között. Ezt a folyadékot nevezzük extracelluláris folyadéknak.
A sejten belül és sejten kívül lévő víz mennyiségét befolyásolják az úgynevezett elektrolitok, különösen a kálium és a nátrium koncentrációja. A kálium a sejtek belsejében található legfőbb elektrolit, ugyanis ez határozza meg a sejtekben lévő víz mennyiségét. A nátrium pedig a sejten kívüli víz mennyiségét hivatott befolyásolni.
Az elektrolitok számát a folyadék mennyiségéhez viszonyítva ozmolalitásnak nevezzük. Normál körülmények között az ozmolalitás a sejteken belül és kívül azonos, ezért is hangoztatják sokszor a megfelelő elektrolit egyensúly megtartását. Ha ugyanis ez felborul, az könnyen kiszáradáshoz vezethet, ami káros hatással van a szívre és a vesékre. Ezért is fontos a káliumban gazdag ételek fogyasztása mellett a hidratáltság megőrzése is.
A kálium fontos az idegrendszer számára
Az idegrendszer üzeneteket közvetít az agyunk és a testünk között. Ezek az üzenetek idegimpulzusok formájában érkeznek, és segítenek szabályozni az izom-összehúzódásokat, a szívverést, a reflexeket és számos más testfunkciót. Az idegi impulzusokat a sejtekbe beáramló nátriumionok és a sejtekből távozó káliumionok hozzák létre.
Az ionok mozgása megváltoztatja a sejt feszültségét, így jön létre az idegimpulzus. Anélkül, hogy különösebben belemennénk a részletekbe, érdemes tudni, hogy a vér káliumszintjének csökkenése rossz idegműködéshez vezethet, ami stresszt és feszültséget okoz a szervezetben. A káliumnak tehát közvetett módon feszültségoldó hatása is van.
További előnyei:
Mivel a kálium segít szabályozni az izom- és szívösszehúzódásokat, így segíthet csökkenteni a vérnyomást. Megelőzheti a csontritkulást is, mivel szabályozza a vizelettel távozó kalcium mennyiségét. A kálium ezenkívül megelőzheti a vesekövet is. A vesekövek olyan "anyagcsomók", amelyek a koncentrált vizeletben képződhetnek, például akkor, ha túl sok a kalcium a szervezetben. Azonban mivel a kálium szabályozza, hogy mennyi kalcium távozzon a vizelettel, így megelőzhető az ásványi anyag pangása, ami vesekőképződéshez vezet.
Kiváló káliumforrások
A kálium számos teljes értékű élelmiszerben, különösen a gyümölcsökben, zöldségekben és halakban található meg. A szakemberek szerint napi 3500-4700 mg kálium bevitele a legoptimálisabb. Legjobb forrásai:
- céklalevél
- avokádó
- édesburgonya
- spenót
- kelkáposzta
- lazac
- banán
- borsó
A Jamieson kálium étrend-kiegészítő tablettája nem tartalmaz glutént, laktózt, mesterséges színezéket, aromát illetve tartósítószert, ráadásul nyújtott hatása révén hosszú távon segít fenntartani a szervezet elektrolit-egyensúlyát.
