A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk. Részletes leírást ITT talál. 

3 fontos, mégis kevésbé ismert nyomelem - ezért érdemes őket pótolni

3 fontos, mégis kevésbé ismert nyomelem - ezért érdemes őket pótolni

A vas, vagy akár a cink jótékony hatásairól kis túlzással naponta lehet olvasni. Van azonban három másik nyomelem, amelyek nincsenek akkora fókuszban, pedig ugyanannyira fontosak mint a fent említett kettő: ez pedig a jód, a szelén és a króm. A cikkben most ezek pozitív hatásait, napi ajánlott mennyiségét mutatjuk be.

#1 Jód

A jód, vagy jodid természetes módon megtalálható a talajban, valamint az óceánokban. Egy nélkülözhetetlen nyomelem az emberi szervezet számára, amit külső forrásból kell pótolni, hiszen maga nem tudja előállítani. Természetes módon az olyan élelmiszerekben is megtalálható mint például a hal, egyéb tengeri ételek, tejtermékek; de talán a legismertebb és legszélesebb körben elérhető formája a jódozott só. 

A jód egyik legfontosabb szerepe, hogy biztosítsa a pajzsmirigy megfelelő működését. Segít  ugyanis szabályozni a különböző pajzsmirigyhormonok, a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3) termelését. Elegendő mennyiségű jód bevitelével megelőzhető például a pajzsmirigy-alulműködés, valamint a különböző, pajzsmiriggyel összefüggő daganatok kialakulása is.

A várandós nőknek több jódra van szükségük, a nyomelem ugyanis elengedhetetlen a babák agyának fejlődéséhez. Kutatások kimutatták, hogy azok az állapotos nők, akik nem fogyasztottak elegendő jódot a terhesség alatt, nagyobb valószínűséggel alacsonyabb intelligenciájú gyermeknek adnak életet mint azok, akik elegendő mennyiségű jódot vittek be a szervezetünkbe. A szoptató kismamáknak szintén nagyobb a jód igényük is, mivel a picik az anyatejben található ásványi anyagokat hasznosítják. 

A jódhiány tünetei

A kevés jód fogyasztása az alábbi tünetekhez vezethet: 

  • fáradtság,
  • rossz közérzet,
  • gyerekek esetében növekedési és fejlődési zavarok,
  • fokozott alvásigény,
  • koncentrációzavar,
  • fázékonyság,
  • elhízás.

A túlzott jód fogyasztás azonban épp olyan kockázatokkal járhat, mint az alacsony. Amennyiben túl sok jódot viszünk be a szervezetbe, az pajzsmirigy-túlműködést okozhat, valamint növelheti a pajzsmirigy rák kockázatát is. 

Jód ajánlott napi bevitel:

  • Születéstől 6 hónapos korig: 110 mikrogramm/nap
  • 7 hónaptól 1 évig: 130 mikrogramm/nap
  • Gyermekeknek 8 éves korig: 90 mikrogramm/nap
  • 9-13 éves gyermekek részére: 120 mikrogramm/nap
  • Tizenévesek és felnőtteknek: 150 mikrogramm/nap
  • Terhes nőknek: 220 mikrogramm/nap
  • Szoptató nőknek: 290 mikrogramm/nap

#2 Szelén

Egy rendkívül fontos, szuper tápanyagról van szó. Mivel nyomelem, ezért külsőleg kell bevinni. Ugyan csak csekély mennyiségre van szüksége a szervezetnek, mégis fontos szerepet játszik mind az anyagcserében, mind a pajzsmirigy megfelelő működésében. 

A szelén rendkívül fontos antioxidáns, és mint olyan, megvédi a sejteket a káros szabadgyököktől, illetve az oxidatív stressztől. Segíthet megelőzni a különböző szív-és érrendszeri megbetegedéseket, valamint a demenciát és az Alzheimer-kórt. A jódhoz hasonlóan fontos nyomelem a pajzsmirigy egészségének megőrzése szempontjából, hiszen alapvető szerepet játszik a pajzsmirigyhormonok termelésében. 

Az immunrendszer megerősítésében is számíthatunk a szelénre: leküzdi a vírusokat, baktériumokat, és a különböző parazitákat. Különböző kutatások kimutatták, hogy a vérben a megnövekedett szelénszint fokozott immunválaszt ad. Ezen túlmenően segíthet csökkenteni a különböző, asztmás tüneteket, hiszen gyulladáscsökkentő hatása van. 

A szelénhiány tünetei

  • gyenge immunrendszer, lassabb immunválasz,
  • pajzsmirigy-betegségek, mint Hashimoto, pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy-alulműködés,
  • általános fáradtság-érzet,
  • alacsony spermaszám, illetve vetélés. 

Habár nem gyakori a szelén túladagolás, mégis előfordulhat. Olyan jellemző tünetei vannak mint a rossz lehelet, a hányinger és aláz. Nagyon súlyos túladagolás esetén akár halált is okozhat. 

Szelén ajánlott napi bevitel:

Gyermekeknek 1-3 éves kor között: 20 mikrogramm/nap

Gyermekeknek 4-8 éves kor között:  30 mikrogramm/nap

Gyermekeknek 9-13 éves kor között: 40 mikrogramm/nap

Felnőttek valamint 14 év feletti gyermekek esetén: 55 mikrogramm/nap

Terhes nőknek: 60 mikrogramm/nap

Szoptató nőknek: 70 mikrogramm/nap

#3 Króm

Szintén egy esszenciális nyomelem, amelyet külső forrásból kell fedezni. A króm javítja az inzulinérzékenységet valamint fokozza a fehérje-, a szénhidrát- és a lipidanyagcserét. Legjobb, természetes forrásai a brokkoli, a máj és a sörélesztő.

Mivel a króm segít optimalizálni a vércukorszintet, így jótékony hatású lehet a csökkent glükóztoleranciában, az inzulinrezisztenciában és a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek. Ugyanakkor támogatja a vér lipidszintjének csökkentését, fokozhatja a fogyást és csökkentheti a testzsírt. Ezen túlmenően hozzájárulhat a fogyáshoz és az izomtömeg növeléséhez.

A krómhiány tünetei

  • elhízás,
  • alacsony vércukorszint (ehhez kapcsolódhat inzulinrezisztencia [IR] valamint akár II-es típusú cukorbetegség is,
  • lassabb sebgyógyulás,
  • bőrproblémák.

Nem lehet túladagolni, azonban egyes gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet. A króm-pikolinát például gátolja a pajzsmirigy-gyógyszerek felszívódását, épp ezért a kettő tabletta bevétele között 3-4 órát várni kell. Kölcsönhatásba léphet az antacidokkal, a kortikoszteroidokkal, a H2-blokkolóval, a protonpumpa-gátlóval, a béta-blokkolóval, az inzulinnal, a nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel és a prosztaglandin-gátlókkal.

A króm-kiegészítők nem szedhetők terhesség vagy szoptatás alatt, és nem adhatók gyermekek részére sem - ezekre különösen oda kell figyelni.

Króm ajánlott napi bevitel:

6 hónapos korig: 0,2 mikrogramm/nap

7-12 hónapos kor között: 5,5 mikrogramm/nap

1-3 éves korig: 11 mikrogramm/nap

4-8 éves korig: 15 mikrogramm/nap

Felnőtteknek: 20-60 mikrogramm/nap

Tartalomhoz tartozó címkék: életmód étrendkiegészítő
Az oldal tetejére
Árukereső.hu Árukereső.hu